Oldalak

2013. május 21., kedd

A Kiválasztott

A fejem zúg. Mindent döntést az én nyakamba varrni ? Én döntsek a jó és rossz sorsáról? A Varázsvilágról? Egy gondolat férkőzik a fejembe. Mitől lesz valaki jó vagy rossz? A tulajdonságaitól? A "jóknak" is ugyanúgy vannak rossz tulajdonságaik. Aaronnak igaza van. Minden emberben megvan a hajlam a jóra és rosszra egyaránt. Ki milyen jogon sorolja őket bárhová? Valami biztos: én nem fogok emberek életéről és sorsáról dönteni. Ők is élnek, éreznek, szeretnek, gyűlölnek, akárcsak én. Mégis, hogy helyezhetném magamat föléjük és, mégis hogy dönthetnék sorsukról? - Gondolataimat, melyek gyorsan kergetik egymást, miközben én mélyebbre süllyedek a pánikba, Ar szakítja félbe:
- Bocsi Amy! Nem akartam ezt az egészet rád zúdítani, de kénytelen voltam.
- Miért? - Hangom erőtlen.
- Azért, mert idehoztál. Csak a rég keresett Kiválasztott képes erre. - Az arcomat a kezeimbe temetem. Sós könnyek égetik a szemeimet, s lassan végigfolynak a kezeimen is. Sírok, csak most tudatosul bennem, hogy elbőgtem magamat. Utoljára Anya temetése utáni éjszakán sírtam. Most meg egyszerűen csak kibukik belőlem. Az idegrendszerem úgy tűnik lassan, de biztosan tropára megy. Aaron megdöbbent hangja térít magához:
- Valami rózsaszín közeledik felénk! - Még nem hevertem ki a sírás okozta sokkot sem, még szép hogy most kell felbukkannia  Malackának... A rózsaszín izé már messziről kiabál felénk :
- Hé, te! Most mán' van nálad Aaron? Mer' télleg kezdök ideges lönni... - Ehhez most nincsen kedvem. Nagyon nincs. Ar-ra  nézek:
- Ő itt Malacka, mi pedig tiplizzünk innét, de gyorsan! - Döbbenten néz rám.:
- Te sírtál?
- Nem érdekes!
- De igenis érdekes!
- Ar légyszíves menjünk el innét! Ha ragaszkodsz a hülyeségemhez akkor majd a szobámban megtárgyalhatjuk, jó? - Nem hisz nekem. Kompromisszumot ajánl, amihez nincsen sok kedvem:
- Figyelj Amy! Jó, hagyjuk itt a százholdas pagonyt, de menjünk valami kényelmes helyre, ahol nem zargat senki...- Erre nem vagyok kíváncsi, ezért inkább félbeszakítom.:
- Az ilyen helyeken általában két perc múlva kitör a első/második/harmadik  világháború vagy becsapódik egy atombomba...
- Elég negatív hangulata van ma valakinek.
- Aaron gyere ide légyszíves, aztán menjünk innen, vagy különben itt hagylak! - Úgy tűnik a fenyegetés végre hat, mivel sóhajtva magához húz. A távolból még hallom egy rózsaszín malac dobhártyaszaggató visítását...

2 megjegyzés: