- Amy, fogd már fel!- mérges vagyok rá:
- Bizonyítsd be!- összeharapja a száját, és odalép hozzám. Szó nélkül átölel. Nyelek egy nagyot. A szája az enyémre tapad. Beleborzongok és várom, hogy leszúrjon/megmérgezzen, vagy valami ilyesmi. De semmi ilyen dolog nem történik, csak annyi akaratlanul visszacsókolok. ( Azt hiszem ezen van mit megmagyaráznom. A fantáziavilágokban csak akkor érhetnek hozzám, ha meg akarnak ölni, de Ar úgy tűnik semmi ilyet nem tervez. Ez viszont azt jelenti, hogy igaza van és ez a valóság. De akkor miért van szárnyam? )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése