Az ajtóban három ( számomra baljóslatú alak ) áll : Suzanne, Amelie ( Igen nagyon irritáló, hogy ugyanúgy hívnak minket... Pff.) És Mrs. Stevenson . A testes igazgatónő elfoglalja az ajtó háromnegyed részét. " Aggódva" és affektálva szólal meg:
- Miss Lincoln, jól van? - Nem tudom mi van velem, de most még minimális udvariasságra sem vagyok képes. Az adrenalin még mindig áramlik ereiben, amit jelen esetben a minél meggyőzőbb alakítás érdekében használok:
- Mrs. Stevenson, valami baj van? - Tényleg kezdek álmos lenni.. Sebaj, valószínűleg a franciaóra bánja.
- Kedvesem, elég mélyen alszol, fél órája dörömbölünk. Miért támasztottad ki egy székkel az ajtót?-A fenébe! Észrevette! Úgy tűnik nem tettem elég messzire. Most csak abban tudok reménykedni, hogy nem kapcsol lámpát, és nem néz be ágyam alá.
- Kicsit paranoiás vagyok hölgyem. És bármily meglepő álmos is...- Na de jó! Holnap az egész suli ezen fog csámcsogni. Végül is még mindig jobb mintha az menne: "Te hallottad, hogy Amy Lincoln csak úgy fogja magát és kirepül az ablakon? Biztos a takarítószertárból lopja a seprűt!" vagy " Valahogyan kiszökött ahhoz az Aaron gyerekhez.. - Hát igen, egyértelműen a legjobb még a paranoia.
A diri összehúzott szemmel mérget:
- Rendben van, jóéjszakát! Szeretne holnap beszélni a phciológussal?- Na nem. Dilidokit azt nem. Mindennek van határa!
- Köszönöm, hölygyem nincsen rá szükségem.- Bólint, és kivonulnak a szobából. Hullafáradtan dőlök az ágyba, azonnal elnyom az álom.
Név: Amelie Lincoln (Amy) Kor: 16 Különleges képesség: Utazás térben és időben, átlépés a fantázia birodalmába.. (Kedves tanár úr mindenki látja hogy azt maga rágta a számba..) Meg a repülés..amíg maguk el nem vették tőlem! Kedvenc szín: fekete (Most ez megváltotta a világot?) Kedvenc étel: Elegem van! Mi francért válaszolgatok bugyuta kérdésekre? Ez lehet hogy gyenge bemutatkozás,de nem tehetek róla.. Olvass bele és tudj meg többet az én zavaros életemből..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése